A levegő szennyezettsége a világon csaknem mindenhol problémát jelent. Még az olyan helyeken is, ahol legkevésbé számítanánk rá. Sokunknak kell erősen szennyezett levegőjű környéken élni, például zsúfolt nagyvárosokban vagy gyárak, termelőegységek közelében. A WHO adatai alapján 10-ből 9 ember kénytelen magas szennyezőanyag tartalmú levegőt belélegezni nap, mint nap. A kutatások számos betegséget, illetve mentális állapotot hoztak már közvetlen kapcsolatba a légszennyezéssel.
A gyerekek különösen érzékenyek és a felnőtt lakosság nagy részénél veszélyeztetettebbek a levegő szennyezettsége szempontjából. Olyan betegségek kialakulásáért felelős a nem megfelelő minőségű levegő, mint a gyermekkori rák és az asztma. Számos más krónikus betegség megjelenéséhez is vezethet a szennyező anyagok állandó jelenléte a levegőben, illetve idegrendszeri-fejlődési rendellenességekkel is összefüggésbe hozható. Megdöbbentő tény, hogy például az olyan gyerekek körében, akik komolyabb légszennyezettségnek vannak kitéve, az autizmus kialakulásának veszélye 78%-kal nagyobb, mint azoknál a társaiknál, akik kevésbé szennyezett levegőjű környezetben élnek.
Egy másik vizsgálatban amerikai kutatók megállapították, hogy „tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve”1 , továbbá azt is, hogy ezeknek a gyerekeknek serdülőkorukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge.
A gyerekekre azért is veszélyesebb a légszennyezettség, mert tüdejük fejlődését befolyásolja, hátráltatja a rossz minőségű levegő. Ráadásul, mivel kisebb a tüdejük, ugyanakkor sokszor aktívak, mozgékonyak, gyorsabban és több levegőt vesznek, mint a felnőttek. Valamint a kisgyerekek növekedésük és fejlődésük során több időt töltenek el a talajhoz közelebb, ahol a szennyeződések jobban koncentrálódnak. Még az olyan hétköznapinak mondható szennyező anyagok is nagyobb mennyiségben vannak jelen, mint a cigaretta füst, a kerozin, a benzingőz, esetleg az otthoni kandalló által keletkezett füst.
A WHO legfontosabb megállapításai a légszennyezettséget illetően:
- A légszennyezés káros hatással van a mentális fejlődésre.
- A gyerekeknél légzési problémákat okozhat, akkor is, ha csak kevésbé vannak kitéve a szennyezettségnek.
- A 15 év alatti gyerekek 93%-a van kitéve olyan porszennyeződésnek, ami a WHO levegőminőségi határát meghaladja.
- Évente majdnem 700 ezer, öt év alatti gyerek veszti életét a levegő szennyezettsége és az ehhez fűződő betegségek miatt.
- Az emberiség 40%- a, beleértve a több millió 15 év alatti gyerekeket is, napi szinten vannak kitéve általános légszennyezettségnek.
- A levegő szennyezettsége rohamosan növekszik, amely a gyerekek egészségét egyre jobban veszélyezteti.
Tegyünk meg mindent, hogy minél kisebb mértékben járuljunk hozzá a légszennyezettség romlásához! Például, vezetés helyett járunk biciklivel, sétáljunk vagy használjuk a tömegközlekedést! Ha nem muszáj, ne kapcsoljuk be a légkondicionálókat és kerüljük a kerti avar elégetését!
Tegyünk otthonunk tiszta levegőjéért és varázsoljunk megfelelő minőségű levegőt légtisztítóval!